Típustól függően - perifériás vagy centrális típusú arcidegbénulás - változó e betegség kialakulásának oka. A perifériás arcidegbénulás esetében az egyik arcfél összes mimikai izmának az azt beidegző azonos oldali VII. agyideg (nervus facialis-arcideg) valamilyen okból létrejött működészavara tehető felelőssé. Ekkor az egyik arcfél minden mimikai izma lebénul. Míg a centrális típusú arcidegbénulás hátterében valamilyen más betegség áll, amely központi idegrendszeri eredetű, pl. stroke, gyulladás, daganat. Ez esetben csak a szájszél nem mozog megfelelőképpen. A centrális arcidegbénultaknál nem az arcideg működészavaráról van szó, hanem az arcidegig vezető, betegségből eredő idegpálya sérüléséről.
A perifériás arcidegbénulás leggyakoribb (80%) kialakulási tényezője a Bell-féle parézis (facialis parezis), arcparalízis. Ez a betegség idiopátiás, vagyis ismeretlen eredetű. Előzetes fájdalom az arcidegbénulás előtti egy-két napban a fül mögött érezhető, ám maga a bénulás hirtelen következik be. Ez a betegség egyes felmérések és vélekedések szerint 100.000 emberből 23-at érint egész élete során. Az arcparalízis annyiban különbözik más arcbénulástól, hogy utóbbiak lassabban, agydaganatok, arcideget támadó egyéb tumorok, középfül és a csecsnyúlvány üregeinek fertőzési és koponyaalapi törés következtében jöhetnek létre.
Az arcidegbénulás kialakulhat még traumák, főként a halántékcsont törése után (20%); gyakran idegsérüléssel járó baleset után, de eredete okaként gyakran a meghűlést, illetve vírusos fertőzést valószínűsítik (herpes simplex. Továbbá hátterében állhat még az idegeket megbetegítő vírusfertőzés (mumpsz, övsömör), valamint a kullancscsípés utáni ideggyulladás okozója, a Lyme-kór. Ritkább esetekben előfordul, hogy az arcparalízis egyéb gyulladás (akut és krónikus középfül-, fültőmirigygyulladás - kevesebb, mint 10%), anyagcserezavar (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés), immunmechanizmusú betegség (szklerózis multiplex), érelváltozás vagy a halántékcsont és/vagy az arcideg daganatai (fültájon lévő daganatok) okozta idegkárosodás.
A perifériás arcidegbénulás tüneteit a szervezeten belül ténylegesen a valamilyen oknál fogva (korábban felsorolt okok) megduzzadt arcideg okozza. Ez által az ideg összenyomódik, és vérellátása romlik, amely az arcizmok bénulásához vezet. Ennek mértéke lehet enyhe és teljes arcidegbénulás is. Minél enyhébb a bénulás, és minél előbb kezelésre kerül sor, annál nagyon a teljes gyógyulás lehetősége.
